Digitális műsorszórás

Társaságunk 2008 decemberében indította útjára előfizetési díj nélküli MinDig TV elnevezésű szolgáltatását, 2010. május 25-én pedig a nézők számára elérhetővé vált a MinDig TV Extra elnevezésű kódolt, fizetős szolgáltatásunk is.


A MinDig TV szolgáltatás keretében jelenleg 8 televízió-csatorna (M1 HD, M2 HD, Duna HD, Duna World, RTL Klub, tv2,, C8 valamint angol, német és francia nyelven a euronews hírcsatorna) és 4 közszolgálati rádiócsatorna (Kossuth, Petőfi, Bartók és Dankó Rádió) programja fogható ingyenesen.

A fizetős csatornákkal együtt jelenleg 34 tévécsatorna műsora érhető el a digitális földfelszíni televíziós platformon.

A MinDig TV szolgáltatás előfizetési díj nélkül kínál HD csatornákat.

Cégünk tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy az előfizetési díj nélküli MinDig TV szolgáltatás további csatornákkal bővülhessen a jövőben.

A platform rugalmasságot kínál a néző számára: maga dönthet arról, hogy kizárólag a szabadon fogható, kódolatlan adásokat kívánja igénybe venni, vagy pedig további népszerű csatornákhoz is hozzá kíván jutni a fizetős szolgáltatás keretében.


2010. október 29-től a MinDig TV szolgáltatás keretében 24 órás Információs csatornát indítottunk, mely önálló csatornaszámon kerül kisugárzásra. Az Információs csatorna bemutatja a MinDig TV és MinDig TV Extra szolgáltatások vételéhez szükséges eszközöket, részletes információval szolgál a tartalomválasztékról, lefedettségről, aktuális akciókról, és további információ elérhetőségéről.


A digitális földfelszíni televíziós hálózat jelentős bővítésével 2011 végére a MinDig TV és a MinDig TV Extra csatornák – az m1 jelenlegi analóg lefedettségéhez hasonlóan - immáron a lakosság több mint 98 százaléka számára elérhetőek.

A MinDig TV és MinDig TV Extra szolgáltatás vételéhez szélessávú, az UHF frekvenciatartomány és a 21-69-es csatornák vételére alkalmas antennára valamint egy DVB-T MPEG-4-es dekóderre (set-top-box) vagy integrált televíziókészülékre van szükség, beépített DVB-T MPEG-4 HD tunerrel. A megfelelő műszaki beállítások mellett, a fizetős, kódolt MinDig TV Extra szolgáltatás vételéhez egy Conax-kártya fogadására képes DVB-T MPEG-4 dekóderre vagy DVB-T MPEG-4 tunert tartalmazó integrált televíziókészülék esetén CA-modulra van szükség.

A MinDig TV platform adásainak vételére alkalmas vevőkészülékek a legtöbb elektronikai szaküzletben megvásárolhatók. Az Antenna Hungária javasolja azonban MinDig TV matricával ellátott készülékek vásárlását, mert ezek ellenőrzötten megfelelnek a magyarországi földfelszíni digitális tévéadások vételével szemben támasztott műszaki követelményeknek. A MinDig TV Extra előfizetéses csatornák vételéhez szükséges kódkártyát a szolgáltató biztosítja. Az aktiválást a 1211-es ügyfélszolgálati telefonszámon lehet megtenni.



A DVB-T platformon nyújtott szolgáltatások műszaki paraméterei
A DVB-T platformon a MinDig TV és a MinDig TV Extra szolgáltatáshoz alkalmazott műszaki beállítások:
Vivők száma: IFFT 8k
Moduláció: 64QAM
Kódarány: 3/4
Védelmi intervallum: GI 1/4


Lefedettségi térkép - megnyitás

Csatornák - Vételi adatok - megnyitás

Szolgáltatási paraméterek, kódolási technikák - megnyitás

Hol tart a DVB-T Magyarországon?

2012-ben a közszolgálati csatornákon közvetítésre került, kiemelkedő érdeklődéssel bíró sportesemények – Forma-1-es futamok, Futball Európa-bajnokság, Nyári Olimpiai Játékok – a MinDig TV keretében HD-minőségben, előfizetési díj nélkül voltak elérhetőek. Az Antenna Hungária tervei között szerepel a további hálózatbővítés, ezen belül is a városi vételi lehetőségek javítása, valamint a MinDig TV Extra Családi csomagját sugárzó B multiplex lefedettségének növelése. (Ezekről bővebben itt olvashat.)


A 2011-es év végére 20 újabb digitális telephely (köztük 3 gerincadó) kezdte meg működését, így már 50 DVB-T telephellyel rendelkezik a magyarországi hálózat. Ezzel együtt a lakossági lefedettség a közszolgálati műsorokat illetően meghaladja a 98 százalékot, a digitális lefedettség pedig eléri a jelenlegi analóg m1 hálózat lefedettségi értékét.

2012. márciusában néhány telephely esetében teljesítményemelésre került sor. Budapest Széchenyi-hegy vonatkozásában jelentős emelés történt a C multiplex esetében (62-es csatorna): az eddigi 50,1 kW-ról 100 kW ERP-re. Karancson: kisebb nagyságrendű emelés zajlott le az A és B multiplex esetében (38-as és 55-es csatornák), illetve szintén kisebb teljesítményemelések történtek Egerben és Barcson mindhárom multiplexet illetően.

2011-ben a digitális földfelszíni televíziós platform bővült a legdinamikusabban hazánkban, a hét ingyenes digitális televízió- és négy rádiócsatornát kínáló, tető- vagy szobaantennával fogható MinDig TV szolgáltatást használó háztartások száma meghaladta a 300 ezret. A 7 szabadon fogható csatornán túl további 24 fizetős programot kínáló MinDig TV Extra szolgáltatás pedig a tavalyi közel 34 ezres bővüléssel a legnagyobb növekedést érte el a vezeték nélküli digitális televíziós szolgáltatások közül, mára az előfizetők száma megközelítette a 60 ezret.

A MinDig TV-re történő váltást elősegíti, hogy a boltokban kapható új HD-ready vagy full-HD televíziókészülékek (plazma, LCD, LED) 96 százaléka tartalmazza a MinDig TV vételéhez szükséges DVB-T MPEG-4 tunert, így akár külön dekóder közbeiktatása nélkül lehet HD-minőségű ingyenes adásokat nézni.


Jelentős technikai változások 2011. október 1-jével a digitális földfelszíni televíziós platformon

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal megkötött, módosított Hatósági Szerződés alapján az Antenna Hungária október 1-jétől közszolgálati multiplexet alakított ki az „A” jelű multiplexen. Ennek megvalósítása érdekében számos program az A multiplexről a C multiplexre költözött: TV2, RTL Klub, euronews, HírTV, ATV, SportKlub, Infócsatorna és a NeoFM. A Duna TV és a Duna World HD programok pedig az eddigi C multiplex helyett az A multiplexen találhatók meg.

Ezzel párhuzamosan négy régióban sor került az A és B multiplexek frekvenciáinak felcserélésére: Budapest, Karancs-Salgótarján, Békéscsaba és Vasvár. Ezekben a körzetekben a közszolgálati csatornák október 1-jétől a 38-as csatornán (610 MHz) érhetők el, Budapest körzetében az A multiplex effektív kisugárzott teljesítménye (max. ERP) 100 kW-ra emelkedett. A Hatósági Szerződés módosítása lehetővé tette az AH számára, hogy a B multiplexet az eddigi DVB-H (mobiltévés) sugárzás helyett DVB-T szolgáltatásokra használja. Társaságunk 2011. szeptember 30-án hajtotta végre ezt a változtatást, a DVB-H sugárzás ezen a napon megszűnt és a jövőben a MinDig TV Extra új családi csomagja érhető el a B multiplexen.

A MinDig TV szolgáltatásnak köszönhetően ekkor a lakosság 95 százaléka számára volt már elérhető az ingyenes digitális televíziózás lehetősége, mely lefedettségi érték az új digitális telephelyek üzembe állításával az év végére tovább emelkedett. November során három új nagyteljesítményű telephely kezdte meg a sugárzást Északkelet-Magyarországon: Miskolc/Avas, Fehérgyarmat/Penyige és Aggtelek/Perkupa.

Változás történt októbertől a DVB-T platformon nyújtott szolgáltatások műszaki paramétereiben is: 1/4 értékre változott a védelmi intervallum (GI).


Háttér információk – így indult…

Az Antenna Hungária Európában az elsők között 1999 júliusában megkezdte az első hazai kísérleti adást budapesti telephelyéről DVB-T MPEG-2 formátumban. 2001 októberétől saját eszközeivel folyamatosan sugározta a három közszolgálati műsort (m1, m2, Duna TV), illetve mérőjeleket a vizsgálatokhoz 1 kW kisugárzott teljesítménnyel. 2002-ben elindult az első vidéki DVB-T telephely Kabhegyen. A sugárzás 2,5 kW teljesítménnyel üzemelt, az analóg tévéműsorokkal azonos antennáról. 2004. október 12-én az Antenna Hungária elindította két ingyenesen vehető multiplex üzemszerű kísérleti sugárzását, Budapesten a 43-as és 51-es UHF csatornán, illetve Kabhegyen a 64-es UHF csatornán. A multiplexekben a négy közszolgálati adó, az m1, m2, Duna TV és a Duna II Autonómia műsorai voltak foghatók, továbbá ezekhez a csatornákhoz elérhető volt az elektronikus programkalauz (EPG) és szuperteletext szolgáltatás is.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság 2008 tavaszán írt ki pályázatot öt földfelszíni digitális televízió- és egy földfelszíni digitális rádióműsor-szóró hálózat üzemeltetésére, és mindkét pályázatot az Antenna Hungária nyerte meg. 2008. szeptember 5-én az Nemzeti Hírközlési Hatóság és az Antenna Hungária aláírta a digitális földfelszíni televízió- és rádióműsor-szóró hálózatok üzemeltetési jogosultságára vonatkozó szerződéseket. A két különálló pályázaton az Antenna Hungária 5 televíziós és egy rádiós multiplex 12 évre szóló üzemeltetési jogosultságát nyerte el. Ezek közül az AH az „A” és a „C” televíziós multiplexen és a mobil-televíziózásra szolgáló „B”-n még 2008 decemberében elkezdte a műsorszórást (2011. szeptember 30-ával már ezen a multiplexen is DVB-T sugárzás folyik), a „D” és „E” multiplexeken pedig a jelenlegi analóg földfelszíni sugárzás leállítása után indíthatja majd be a szolgáltatást. A rádiós multiplexen 2009 januárjában DAB+ rendszerű kísérleti sugárzás kezdődött.

A DVB-T televíziós multiplexek a hálózat teljes kiépítése után a lakosság 98 százalékát érik majd el, a rádió esetében ez 94 százalék lesz.

Az új MinDig TV szolgáltatás 2008. decemberi indulása miatt az 1999 óta működő MPEG-2 tömörítési eljárással sugárzott kísérleti rendszert - mely a négy közszolgálati csatornát tartalmazta – cégünk 2008. október 13-án Kabhegyen, 2008. október 31-én pedig Budapesten leállította. Ezzel ez a formátumú adásmód megszűnt, az MPEG-2-es készülékek nem alkalmasak a MinDig TV szolgáltatás vételére.

A MinDig TV szolgáltatás szabadon fogható csatornaválasztékában a Duna TV (HD) és a Duna II Autonómia (SD) formátumú programja jelent meg az induláskor, majd 2009-ben további szabadon fogható csatornák kerültek a kínálatba: az RTL Klub május 8-tól, a TV2 június 1-jétől SD felbontásban, a Magyar Televízió két csatornája, az m1 és m2 július 1-jétől HD felbontásban, az angol, német és francia nyelven elérhető euronews hírcsatorna pedig augusztus 28-tól SD felbontásban.

A DVB-T lakossági lefedettsége 2008 decemberében, az induláskor közel 60 százalékos volt, három telephellyel (Budapest, Szentes, Kabhegy). A hálózat 2009. decemberben újabb 10 telephellyel bővült, a lefedettség ezáltal 88 százalékos lett, ezzel a digitális hálózat már meghaladta a jelenlegi analóg országos kereskedelmi csatornák 86 százalékos lefedettségét. A hálózat 2010 végére elérte a 95 százalékos lefedettséget, 2011 végére pedig várhatóan 97 százalékos lesz.

2010. februárjában az Antenna Hungária Csoport megkapta a szükséges rádióengedélyeket két budapesti DVB-T telephelyén az A és C multiplexeket érintő teljesítményemelésre vonatkozóan. A Széchenyi-hegyi adóállomáson a maximális ERP (Effective Radiated Power - effektív kisugárzott teljesítmény) 6,3 és 10 kW-ról 40 kW-ra emelkedett (február 5-én), a 10. kerületi Száva utcai adónál pedig 0,6 kW-ról 2,4 kW-ra (február 10-én) nőtt. Fenti lépések következtében sokkal kedvezőbb lehetőségek nyílnak a MinDig TV digitális földfelszíni televíziós szolgáltatás vételére a fővárosban és környékén élők számára.

Digitális földfelszíni televíziós (DVB-T) kísérletek

Az MPEG-2 formátumú kísérleti sugárzás (1999-2008)

Az Antenna Hungária 1999. július 9-én megkezdte az első hazai kísérleti adást budapesti telephelyéről DVB-T MPEG-2 formátumban.

2001 októberétől saját eszközeivel folyamatosan sugározta a három közszolgálati műsort (m1, m2, Duna TV), illetve mérőjeleket a vizsgálatokhoz 1 kW kisugárzott teljesítménnyel. A kísérleti sugárzás alatt cégünk folyamatosan vizsgálta a vételi lehetőségeket.

2002-ben elindult az első vidéki DVB-T telephely Kabhegyen. A sugárzás 2,5 kW teljesítménnyel üzemelt, az analóg tévéműsorokkal azonos antennáról.

2004. október 12-én az AH elindította két ingyenesen vehető multiplex üzemszerű kísérleti sugárzását, Budapesten a 43-as és 51-es UHF csatornán, illetve Kabhegyen a 64-es UHF csatornán. A multiplexeken a négy közszolgálati adó, az m1, m2, Duna TV és a Duna II Autonómia műsorai voltak foghatók, továbbá ezekhez a csatornákhoz elérhető volt az elektronikus programkalauz (EPG) és superteletext szolgáltatás is.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság 2008 tavaszán írt ki pályázatot öt földfelszíni digitális televízió- és egy földfelszíni digitális rádióműsor-szóró hálózat üzemeltetésére, és mindkét pályázatot az Antenna Hungária nyerte meg. 2008. szeptember 5-én az Nemzeti Hírközlési Hatóság és az Antenna Hungária aláírta a digitális földfelszíni televízió- és rádióműsor-szóró hálózatok üzemeltetési jogosultságára vonatkozó szerződéseket, melynek értelmében a MinDig TV elnevezésű digitális földfelszíni kereskedelmi szolgáltatás 2008 decemberében DVB-T MPEG-4-es formátumban elindult két multiplexen.

Az új MinDig TV szolgáltatás decemberi indulása miatt az 1999 óta működő MPEG-2 tömörítési eljárással sugárzott kísérleti rendszert – mely a négy közszolgálati csatornát tartalmazta – cégünk 2008. október 13-án Kabhegyen, 2008. október 31-én pedig Budapesten leállította. Ezzel ez a formátumú adásmód megszűnt, az MPEG-2-es készülékek nem alkalmasak a MinDig TV szolgáltatás vételére!


Az MPEG-4 formátumú és HDTV-s kísérleti sugárzás (2008-2009)


2008 augusztusában az Antenna Hungária és a Magyar Televízió a földi digitális televízióműsor-szóró hálózaton kísérleti HD-adást indított Budapesten, a 38-as csatornán a Pekingi Olimpiai Játékok idején. Az adás MPEG-4 HD set-top-box-szal vagy integrált televízió készülékkel volt vehető.

2008. október 6-ától az Antenna Hungária újra elérhetővé tette az m1 HD adásának vételét Budapesten, a kísérleti rendszerén. A HD adás az 51-es csatornán volt fogható MPEG-4 formátumban. Az MPEG-4 tömörítési eljárással sugárzott m1 HD kísérleti adás tesztelési célból a fenti csatornán 2008. november 16-áig volt üzemben.

Cégünk 2008. december 23-tól egyhónapos időtartamra, melyet 2009. február 28-ig meghosszabbított, kísérleti jelleggel elérhetővé tette az m1 HD és m2 HD programját a MinDig TV földi digitális televíziós szolgáltatás keretében is. Mindkét program előfizetési díj nélkül, HD-felbontásban volt elérhető Budapest körzetében az 55-ös, Kabhegy körzetében a 64-es, Szentes körzetében pedig a 60-as csatornán.

Amit a DVB-T-ről tudni érdemes

A televíziózás világában egyre nagyobb teret nyer a digitális műsorszórás, amely képes gyökeresen megváltoztatni a televíziózás szokását. E rendszer kiépítésére jött létre 1993-ban a DVB néven ismertté vált páneurópai platform. A szervezet feladata, hogy koordinálja a szabványos digitális televíziós sugárzás összehangolt bevezetését a különböző országokban.
A DVB ajánlásai alapján az alábbi szabványok kerültek kidolgozásra:

- DVB-T: digitális földfelszíni műsorszórás a VHF-UHF sávban
- DVB-H: digitális műsorszórás mobilkészülékekre
- DVB-S: digitális műsorszórás műholdon keresztül
- DVB-C: digitális műsorelosztás kábelhálózatokon


A DVB-T, a földfelszíni digitális sugárzás, megoldásainak köszönhetően nagyobb műsorválasztékot, kiváló minőséget és megbízható vételt biztosít a nézők számára. A DVB-T emellett egy olyan "jövőbiztos" rendszert is jelent, amely új piaci és üzleti lehetőségeket képes teremteni. Általános bevezetése frekvenciák felszabadítását teszi lehetővé új szolgáltatások számára.



Miért a DVB-T?

- Mert a szokásos analóg televíziós csatornában MPEG-4-es tömörítés esetén 8-10 kiváló minőségű műsor átvitele is lehetséges a szolgáltató igényétől függően, illetve lehetőség van a HDTV rendszer bevezetésére is.
- Mert az adatsebesség hatékony kihasználása révén növelhető a programok száma, és/vagy frekvenciák szabadíthatók fel más szolgáltatások számára.
- Mert lehetőség van egyfrekvenciás (SFN) adóhálózat kiépítésére. A frekvenciakészlet gazdaságos hasznosítása érdekében egy-egy műsorcsomagot minden adóállomás és átjátszóállomás azonos frekvencián sugároz.
- Mert azonos lefedési területet feltételezve a tényleges beruházási költség a DVB-T esetében a legkisebb. A DVB-T hálózat kiépítése olcsóbb, mint a kábelhálózaté, ráadásul a DVB-T hálózat az analóg infrastruktúrára is ráépíthető.


Mit nyújt a földi digitális televíziózás a nézőnek az analóghoz képest?

- Több tartalmat, új csatornákat: emelkedhet az előfizetési díj nélkül elérhető csatornák száma.
- Kifogástalan, zajmentes kép- és hangminőséget: nincs szellemkép, villódzás, színtorzulás. 

- A legmodernebb technológia alkalmazásával a nagyfelbontású televíziós adások (HDTV) is elérhetők. 

- Kényelmesebb kezelhetőséget: EPG (elektronikus műsorújság), mely biztosítja a programválaszték könnyebb átláthatóságát.





Mit jelent a DVB-T a műsorszolgáltatóknak?

- Lefedettséget: az országos lefedésű csatornák száma megnő, így új szolgáltatók részére teremt sugárzási lehetőséget.
- Feltételes hozzáférésű műsorátvitelt: a digitális jelekhez hatékony titkosítás tartozhat, amely lehetővé teszi a nézők igény szerinti kiszolgálását, a tartalom hatékony védelmét. 

- Új reklámlehetőségeket: a programszám jelentős növekedése állandó reklámcsatornák indítására is alkalmas.
- Rétegigények kielégítését: tematikus programcsatornák indíthatók a megnövekedett kapacitás révén.


Mit kell tudni a DVB-T vevőkészülékről?

A műsor vételéhez szélessávú, az UHF frekvenciatartomány (UHF IV, V), azaz a 21-69-es csatornák vételére alkalmas tetőantenna szükséges. A hagyományos tévékészülékek önmagukban nem alkalmasak a vételre, a digitális adásokhoz egy DVB-T MPEG-4 HD dekóder szükséges, amely az érkező digitális jeleket veszi és feldolgozza, majd a kimenetén analóg jellé alakítva továbbítja a tévékészülék felé. A földfelszíni, műholdas és kábeles terjesztésű műsorok vételéhez különböző set-top-box szükséges az eltérő modulációs technika miatt. Kaphatók olyan duál módusú tévékészülékek is, amelyek analóg és digitális vételre egyaránt alkalmasak (IDTV = Integrated Digital TeleVision), a vevőben megtalálhatók mindkét vételhez szükséges egységek.


A Magyarországon kapható DVB-T vevőkészülékekről a MinDig TV honlapon találhat bővebb információt.

Mobiltelevíziós (DVB-H) kísérletek

A DVB-H szolgáltatás Európában (és Európán kívül) sok országban bevezetésre került 2005-től kezdődően elsősorban kísérleti jelleggel, és volt néhány ország, ahol kereskedelmi szolgáltatásként is elindították. Sajnos azonban 2010-től több országban is tapasztalhatták a szolgáltatók, hogy egyre csökken az érdeklődés a mobil DVB szolgáltatás iránt. Szakmai körökben egyöntetű a vélemény, hogy a DVB-H szolgáltatás üzleti szempontból nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.


Hazánkban az Antenna Hungária 2005-ben kezdte meg a mobilkészülékeken nézhető televíziós adások műszaki előkészítését egy 8 országot érintő európai együttműködés, a WING TV projekt keretében. A budapesti kísérleti adó üzembe helyezése után elvégezte a mobil-televíziós szabvánnyal kapcsolatos méréseket. A WING TV projekt befejezését követően megkezdődtek a tárgyalások a mobiltársaságokkal történő konkrét együttműködés kialakításáról.

Társaságunk a T-Mobile társasággal közösen 2007. április 1-jén mobil-televíziós tesztet indított. A két cég között létrejött megállapodás keretében 2007 áprilisától többhónapos teljes körű technikai tesztre került sor, mely keretében azt vizsgáltuk, hogy az Antenna Hungária műsorszóró hálózatát és a T-Mobile mobiltechnológiáját miként lehet úgy összekapcsolni, hogy ez DVB-H alapú szolgáltatásra alkalmas legyen. Azaz a tévévevővel ellátott mobilkészüléken jó minőségben televízióadást lehessen nézni.

2007 novemberétől 2008 januárjáig
ún. friendly user teszt keretében a T-Mobile és a Vodafone közreműködésével az AH 14 televíziós csatorna programját sugározta Budapesten és néhány interaktív szolgáltatás ─ programletöltés, szavazás ─ működése is kipróbálásra került. A kísérletek célja a majdani kereskedelmi szolgáltatás műszaki megalapozása és a zökkenőmentes bevezetés, a magas színvonalú szolgáltatás feltételeinek kialakítása volt.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság 2008 tavaszán írt ki pályázatot öt földfelszíni digitális televízió- és egy földfelszíni digitális rádióműsor-szóró hálózat üzemeltetésére, és mindkét pályázatot az Antenna Hungária nyerte meg. 2008. szeptember 5-én az Nemzeti Hírközlési Hatóság és az Antenna Hungária aláírta a digitális földfelszíni televízió- és rádióműsor-szóró hálózatok üzemeltetési jogosultságára vonatkozó szerződéseket, melynek értelmében 2008. december 1-jén három adóval (Széchenyi-hegy, Száva utca, Hármashatár-hegy) elindult a DVB-H sugárzás Budapesten.

A beállított adóteljesítményeknek és adási paramétereknek köszönhetően Budapest legnagyobb részén, még az épületeken belül is jó vételt biztosított, a kültéri lefedettség pedig Budapest határain is túlnyúlt. Mindhárom adó ugyanazon a frekvencián, az UHF sávi 38-as tévécsatornán sugározta az adást; az adók szinkronizált, egyfrekvenciás (SFN) hálózatot képeztek. A mobil-televíziós hálózat Budapesten és környékén 16 százalékos lakossági lefedettséggel rendelkezett.

A kísérleti szolgáltatás keretében a DVB-H vevővel rendelkező mobilkészülékek tulajdonosai - előfizetési díj nélkül - a Duna TV, a Duna II Autonómia, az ATV, a Hír TV és a Magyar Televízió m1 és m2, valamint a Magyar Rádió három közszolgálati csatornájának (MR1-Kossuth, MR2-Petőfi, MR3-Bartók) műsorkínálatából választhattak.

Több országhoz hasonlóan hazánkban sem sikerült kialakítani azt az életképes üzleti modellt, melynek keretében elindulhatott volna a kereskedelmi DVB-H szolgáltatás.


A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal 2011. július 19-én megkötött módosított Hatósági Szerződés lehetővé tette az Antenna Hungária számára, hogy a B multiplexet az eddigi DVB-H sugárzás helyett DVB-T szolgáltatásokra használja.

Társaságunk 2011. szeptember 29-én a DVB-H sugárzást megszűntette.

Analóg műsorszórás, egy kis történelem

A televízió műsorszórás kezdetei Magyarországon

Magyarországon 1954-ben kezdődött meg az első kísérleti televíziós műsorszórás a Magyar Televízió programját sugárzó budapesti adóállomásról. 1957-ben indult meg a rendszeres adás, 1969-ben pedig a második tv csatorna megindulásával egy időben kezdődött el a színes adás.

Társaságunk 2013. október 31-ig egy közszolgálati és két kereskedelmi televízió-program műsorszórását látta el az egész országra kiterjedő analóg földfelszíni hálózatán keresztül. 17 gerincadót és 122 átjátszóadót üzemeltettünk az M1 (Magyar Televízió) sugárzására, amely a lakosság 97 százalékos lefedettségét biztosította. A tv2 sugárzásához 14 gerincadó-berendezést és 56 átjátszóadót, az RTL Klub sugárzására 12 gerincadót és 35 átjátszóadót használtunk. Mindkét kereskedelmi adóhálózat lakossági ellátottsága 86 százalékos volt.

A televízió-programok szétosztását saját tulajdonú országos digitális mikrohullámú gerinchálózaton biztosítottuk. Értéknövelő szolgáltatásként üzemelt a NICAM sztereo kísérőhang-szolgáltatás, mely mindhárom televíziónál országosan jelen volt.

Az analóg földfelszíni televíziók műsorait a nagyközönség megfelelő tetőantennával, vagy kedvező vételi körülmények között szobaantennával is foghatta, előfizetési díj nélkül.

Bővebben olvashat a témáról az Antenna Hungária cégtörténetét leíró oldalakon!